Apajon található hazánk egyetlen szoloncsák- szikes összefüggő pusztája, amely ritka növény- és állattársulásoknak kedvez, mint például a túzok, szürke marha, racka juh, mangalica, apaji ménes.

Apaj története

A régi Budai országútról, ma 51-es fő közlekedési útvonalról, néhány km-re fekvő települést Dömsöd vagy Kiskunlacháza felől érhetjük el.

Apajnál halad át a Budapest- Kelebia vasú tvonal. A községnek közvetlen autóbusz közlekedése van Dömsöddel is.

A táj kialakításában fontos szerepet játszott az Ős-Duna, amely hatalmas mennyiségű kavicsot és egyéb hordalékot rakott le. Az esős tavaszi és őszi időszakokban a pleisztocén és oligocén kori Duna medrekben víz halmozódik fel.

A régi folyam ágak több száz méteren át nyomon követhetők. Ilyen meder maradvány a ma "Halastónak" nevezett lapály is. Megtalálható itt a futóhomok, a humuszos homok. a réti csernozjom, a terület mintegy kétharmadát pedig szikes talajok alkotják.

A Ráckevei- Duna Apajtól 8 km-re folyik. Az úgynevezett Átok csatorna megépítésével a vizenyős részeket lecsapolták, így a területet részben elveszítette több évszázadon át jellemző vízi növény és állatvilág. A táj eredeti részéhez tartozó fennmaradt terület ma a Kiskunsági Nemzeti Park része, itt él a puszták nagy testű madara a túzok.

A település első okleveles említése 1291- ből ismert Opoy néven. a terület 1340 előtt a Rozgonyi családé, de 1341- ben a Rozgonyi birtok részeként Lampert fiai birtokába került. A török előtti időben az Apaj család birtoka a falu. A török után Dömsödhöz tartozott puszták birtokosa a Bosnyák család. Bosnyák Judit Balassa Imrével kötött házassága révén Apaj a Balassa család birtokába került. Ezt követően - szintén házasság kötéssel- 1684-1826 között a Koháry család birtoka. Az 1848-49-es szabadságharc után Szász Coburg Ágoston, Koháry lányági örökös révén jutott a birtokhoz. A 2. világháború után, 1948-49-ben a birtok szovjet tulajdon.

A magyar államnak történt visszaadását követően a volt uradalmi területen a peregi és az ürbői állami gazdasággal összevontan megalakították a Kiskunsági állami Gazdaságot. A terület ekkor közigazgatásilag Dömsödhöz tartozott. A mezőgazdasági tevékenységen belül jelentős szerepe maradt az állattenyésztésnek. az állami gazdaság fejlődése a község önállósodásához vezetett, és Dömsödtől 1985-ben közigazgatásilag is különvált.

Apaj lakossága 1230fő. A közigazgatási és gazdasági változások során a fejlesztések nagyságrendje mutatja. A településen a vezetékes ivóvízhálózatot, a telefont a vezetések gázellátást biztosították a háztartások számára. Óvoda, általános iskola és gyógyszertár működik a faluban, és a háziorvosi ellátás is megoldott.

A környék természeti szépségeiben gyönyörködni akaróknak e táj sok érdekességet tartogat. A határ a Duna- Tisza közén elterülő Kiskunsági Nemzeti Park része, amelyet 1975-ben jelöltek ki egy nem összefüggő 30600 hektáros területen.

Apajon található Magyarország egyetlen szoloncsák-szikes összefüggő pusztája, amely ritka növény- és állattársulásoknak kedvez: túzok, szürke marha, racka juh, mangalica, apaji ménes. Érdemes kirándulásokon megismerkedni a vidékkel, és megtekinteni a falutól délnyugatra hosszan elnyúló, északi- déli irányú dombon lévő, keleti templom romjait, amelynek északi oldalán felismerhető a cinterem. A templom valószínűleg Alsóapaj falu egyháza volt.